Miért hiányzik néhány zene

Ha jól ismered ezt a zenét, észre fogod venni a hiányokat. Nincsenek itt Abing erhujátékos híres 1950-es felvételei, sem az 1930-as évek nagy pekingi operacsillagai, sem a 20. századi japán lemezek többsége. Ez nem ítélet a zenéről. Ez a törvény, és mi szigorúan betartjuk.

A Kotone csak olyan felvételeket játszik, amelyek szabadon megoszthatók: közkincsnek számítanak, vagy Creative Commons licenc alatt tette közzé őket valaki, akinek joga van ilyet adni.

Az 1925-ös határ

A Kotone történeti felvételeinek többsége a koruk miatt játszható. Az Egyesült Államokban, ahonnan az oldalt kiszolgáljuk, a 2018-as Music Modernization Act (zenei modernizációs törvény) a régi hangfelvételeket szövetségi szerzői jogi védelem alá vonta, rögzített lejárati dátumokkal. Az 1923 előtt először megjelent felvételek 2021 végén váltak közkinccsé. Az 1923 és 1946 között megjelentek a megjelenéstől számított 100 évig védettek. A későbbi felvételek még tovább, némelyik 2067-ig.

Így 2026-ban egy kereskedelmi lemez az Egyesült Államokban csak akkor egyértelműen közkincs, ha 1925-ben vagy korábban jelent meg. Minden január 1-jén egy évvel előrébb lép a határ, és ilyenkor újra átnézzük a visszatartott lemezeket. Európa és Japán másként számol, és van, ami ott már szabad, az Egyesült Államokban viszont még nem, ezért a legszigorúbb szabályt követjük.

Miért nem elég egy feltöltéskor csatolt licenc

A szabad archívumokban sok régi lemezen olyan Creative Commons licenc szerepel, amelyet a feltöltő tett hozzá. Ha azonban nem ő a felvétel tulajdonosa, a licenc semmit sem ér, ezért ezeket licenc nélkülinek tekintjük, és kihagyjuk, bármilyen jók is. Az átnézett és félretett lemezeket az okkal együtt egy listán tartjuk, hogy visszakerülhessenek, amikor eljön az idejük.

Mit jelent itt a nem kereskedelmi licenc

Néhány élő zenész és archívum olyan licenc alatt osztja meg a felvételeit, amely csak nem kereskedelmi felhasználást enged. A Kotone ingyenes, és nincs rajta hirdetés, így játszhatja őket. Egy fizetős alkalmazás vagy egy támogatói előfizetés nem tehetné, ezért nevezi meg minden felvétel oldala a pontos licencet.

Miért kevesebb a japán felvétel, mint a kínai

Szabadon hallgatható, rendesen licencelt japán hagyományos zene alig akad az interneten. Ami a nyílt archívumokban felbukkan, annak többsége engedély nélkül feltöltött kereskedelmi lemez. A legnagyobb jogszerű forrás a japán Nemzeti Parlamenti Könyvtár korai japán lemezeket őrző archívuma, a Rekion. Ennek 41, 1915 és 1925 közötti lemeze, amelyek Japánban és az Egyesült Államokban egyaránt szabadok, most a könyvtár saját szervereiről szól itt, a Japán 78-as lemezeken című válogatásban.