篳篥
Itt még nincs felvétel.
Kísérőszöveg
A hangszer kicsi, mégis hangosabb a gagaku másik két fúvósánál, és nádas hangú dallama az a fonal, amelyet az együttes többi része követ.
A hangszer
A csövön elöl hét, hátul két hanglyuk van. Hossza ősidők óta rögzített, és a készítők régi hangszereket vesznek mintául. Furata hengeres, ettől hangszíne kissé a klarinétéra emlékeztet, bár a kettős nád miatt nehezebb rajta játszani. A nád egy darab szárított nádszár, amelynek egyik végét hővel lelapítják, és hasított rotangpánt fogja össze, a másik végét pedig papírrétegekkel tömik ki, amelyek a csőbe zárják, és a hangmagasság beállítását is segítik.
Hangterjedelme szűk, valamivel több egy oktávnál, kevesebb, mint a sóé vagy a rjútekié.
Hogyan hallgassuk?
A hicsiriki legismertebb sajátossága az enbai (塩梅); a szó szerint sós szilvás fűszerezésre utal. Olyan technika, amellyel a játékos a lélegzet és a nád szájban való helyzetének változtatásával siklik a hangmagasságok között, így lesüllyedhet egy hang alá, majd felemelkedhet a következőre anélkül, hogy fogást váltana. Az eredmény olyan dallam, amely nem lépeget, hanem csúszik.
Japán források szerint az együttesben a hicsiriki a fődallamot játssza, pontosabban valami ahhoz közelit. A rjúteki magasabb fekvésben kanyarog e dallam körül, a só pedig akkordokat tart alatta. Ha először a hicsirikire figyelsz, az a legkönnyebb út egy gagakudarabhoz.
Rövid történet
A hicsirikit a hagyomány a közép-ázsiai Nyugati Tartományokban fekvő Kucsához (亀茲) köti, ahonnan Kínába került, ahol kuan vagy pili néven ismerték. A kontinentális udvari zenével jutott el Japánba. Koreai rokona az ugyanazokkal az írásjegyekkel írt piri.
Egy nagyobb, egy kvarttal mélyebben szóló változatot, az óhicsirikit a Heian-korban használták, majd kiment a használatból. 1878-ban élesztették újjá, és rekonstrukcióit ma új japán zenében hallani. A közönséges hicsiriki is helyet talált az udvaron kívül: olyan zenészek játsszák, mint Togi Hideki, valamint külföldi zeneszerzők és előadók.
A Kotonén
A Kotonén még nincs gagakufelvétel: az 1941-es lemezről, amely a birtokunkban volt, kiderült, hogy nem osztható meg szabadon. Az 1928-tól kiadott gagakulemezek 2029-től évről évre válnak szabaddá az Egyesült Államokban.
Kérdések
- Mi az a hicsiriki?
- A hicsiriki kis japán kettősnádas síp lakkozott bambuszból, nagyjából 18 centiméter hosszú, elöl hét, hátul két hanglyukkal. A gagaku udvari zenében ez viszi a fődallamot.
- Mi az az enbai?
- Az enbai a hicsirikijátékos technikája, amellyel a légnyomás és a nád szájban való helyzetének változtatásával siklik a hangmagasságok között. Így a dallam rögzített lépcsők nélkül, simán mozoghat, miközben a fogás változatlan marad.
- Honnan származik a hicsiriki?
- A hagyomány a közép-ázsiai Kucsához köti, és Kínából jutott el Japánba, ahol kuannak vagy pilinek hívták. A koreai piri közeli rokona.