箏曲
Kotozene
A szókjoku (箏曲) a koto, a mozgatható húrlábas hosszú japán citera zenéje. A köznyelvben azt a kotozenét jelenti, amely a kora újkorban formálódott ki, és ma főként az Ikuta- és a Jamada-iskola viszi tovább.
- 箏曲演奏会（1966年）第一部Sōkyoku ensōkai, 1966 — side A — Japán kotozene-koncert, 1966 — A oldal26:20
- 箏曲演奏会（1966年）第二部Sōkyoku ensōkai, 1966 — side B — Japán kotozene-koncert, 1966 — B oldal19:25
- 思川Omoigawa — Az emlékezés folyója14:35
- Oregon Koto Kai — live on KBOOOregon Koto Kai, élőben a stúdióban4:14
- 六段の調（上）Rokudan no shirabe (1/2) — Hat lépés, 1/2. rész3:31
- 六段の調（下）Rokudan no shirabe (2/2) — Hat lépés, 2/2. rész2:33
Kísérőszöveg
A modern koto mintegy 180 centiméter hosszú, hagyományosan császárfából (paulownia) készül, tizenhárom húrja dzsi nevű mozgatható húrlábakon fut. A játékos térdel, és három pengetővel, cumével pengeti a húrokat, amelyeket a jobb kéz hüvelyk-, mutató- és középső ujjára húz. A húrláb elmozdítása megváltoztatja a húr hangmagasságát, ezért minden darabhoz külön hangolást állítanak be.
Hogyan hallgassuk
A régebbi repertoár nagy része két fajtába sorolható. A kumiuta olyan dal, amelyben a játékos énekel, és közben maga kíséri magát kotón. A danmono tisztán hangszeres darab, közülük a Rokudan no sirabe a legismertebb. Kumiuta hallgatásakor kövesd, hogyan halad együtt és válik el egymástól az énekhang és a koto szólama. Danmonóban figyeld, hogyan tér vissza a darab az ismert anyaghoz, miközben szakaszról szakaszra kibontakozik.
A kotozene a dzsiuta, a samiszen kísérte dalok mellett is fejlődött. A meglévő dzsiutadarabokhoz kotoszólamokat írtak, és elterjedt a kotóból, samiszenből és a vonós kokjúból álló háromhangszeres együttes. Ebben a szankjokunak nevezett kamarazenében később a sakuhacsi vette át a kokjú helyét.
Rövid történet
A koto udvari hangszerként érkezett Japánba. Egy korábbi stílus, a Cukusi-goto, kifinomult és szertartásos volt, és az udvari zenééhez közeli hangolást használt. A fordulatot Jacuhasi Kengjó (1614–1685), egy kiotói zenész hozta el. A kengjó a kiemelkedően képzett vak zenészek tiszteletbeli címe volt, ő pedig a tódóza néven ismert vak hivatásos zenészek céhéhez tartozott. Samiszenjátékosként kezdte. A régi hangolásokat a népszerű zene hangsora alapján dolgozta át, így született a hiradzsósi hangolás, amely ma is a koto alaphangolása, és egy kisebb, örökölt dalkészletből építette fel az új kumiutastílust. Gyakran a modern koto atyjának nevezik. A Rokudant hagyományosan neki tulajdonítják, bár szerzősége vitatott.
A Genroku-korszak táján a kiotói Ikuta Kengjó a hagyomány szerint átrendezte a repertoárt, és bevitte a kotót a dzsiutába. Később az edói Jamada Kengjó az elbeszélő énekből merítve az edói ízléshez igazodó darabokat írt, és megalapította a Jamada-iskolát. A huszadik században a vak zeneszerző, Mijagi Micsio a nyugati zene által formált új műveket írt, köztük a Haru no umit kotóra és sakuhacsira, és feltalált egy tizenhét húros basszuskotót. Ez az újabb út a kortárs zene japán hangszerekre oldalon folytatódik.
Kezdésnek
Egy 1966-os kotohangverseny két oldala Torii Naminóval és Otaka Minojuval (folytatása a B oldalon) kotót, samiszent és énekhangot hoz össze. Ha egyetlen, kotója kíséretében éneklő játékost hallgatnál, próbáld ki Csida Ecuko 2008-as Omoigava című felvételét.
Kérdések
- Mi a szókjoku?
- A szókjoku a japán koto zenéje. A kifejezés általában a tizenhetedik századtól kialakult kotorepertoárra utal, amelyet ma főként az Ikuta- és a Jamada-iskolában tanítanak.
- Ki volt Jacuhasi Kengjó?
- Jacuhasi Kengjó (1614–1685) kiotói vak zenész volt, aki átformálta a koto hangolását és repertoárját, és megteremtette a kumiuta dalstílust. Gyakran a modern koto atyjának nevezik.
- Hány húrja van a kotónak?
- A leggyakoribb kotónak tizenhárom húrja van, mindegyik egy-egy mozgatható húrlábon. Léteznek nagyobb hangszerek is, köztük a Mijagi Micsio által feltalált tizenhét húros basszuskoto.
- Mi a szankjoku?
- A szankjoku japán kamarazene, gyakran énekhanggal, kotóra és samiszenre egy harmadik hangszerrel együtt. Ez eredetileg a vonós kokjú volt, az újabb gyakorlatban pedig a sakuhacsi.