箏
Japán citera
A koto (箏) Japán hosszú citerája: nagyjából 180 centiméteres, üreges paulóniafa test tizenhárom húrral, mindegyik a saját mozgatható húrlábán; a jobb kéz három ujjára húzott pengetőkkel pengetik. A Nara-korban érkezett Kínából Japánba, és gyakran Japán nemzeti hangszerének nevezik.
- 箏曲演奏会（1966年）第一部Sōkyoku ensōkai, 1966 — side A — Japán kotozene-koncert, 1966 — A oldal26:20
- 箏曲演奏会（1966年）第二部Sōkyoku ensōkai, 1966 — side B — Japán kotozene-koncert, 1966 — B oldal19:25
- 思川Omoigawa — Az emlékezés folyója14:35
- Oregon Koto Kai — live on KBOOOregon Koto Kai, élőben a stúdióban4:14
- 六段の調（上）Rokudan no shirabe (1/2) — Hat lépés, 1/2. rész3:31
- 六段の調（下）Rokudan no shirabe (2/2) — Hat lépés, 2/2. rész2:33
- 谷間の水車Tanima no suisha — Vízimalom a völgyben3:48
- 秋の調（一）Aki no shirabe (1/4) — Őszi dallam, 1/4. rész2:13
- 秋の調（二）Aki no shirabe (2/4) — Őszi dallam, 2/4. rész3:26
- 秋の調（三）Aki no shirabe (3/4) — Őszi dallam, 3/4. rész3:35
- 秋の調（四）Aki no shirabe (4/4) — Őszi dallam, 4/4. rész3:25
Kísérőszöveg
A hangszer
A játékos térdel, a koto feje jobbra esik. A test általában kiriből, paulóniafából készül, részeit pedig úgy nevezik el, mintha a hangszer sárkány volna, az egyik végén levő „sárkányfejtől” a másikon levő „sárkányfarokig”. A tizenhárom húr hagyományosan selyemből készült. Ma sok játékos nejlont vagy poliésztert használ. Minden húr alatt húrláb, dzsi áll, és a kotót a húrlábak mozgatásával hangolják. Csak a húrok közötti hangközök rögzítettek, és némelyik darabban zene közben is áthelyezik a húrlábakat.
A pengetők, a cumék, a hüvelyk-, mutató- és középső ujjra kerülnek. Formájukról felismerhető az iskola. Az Ikuta-iskola szögletes végű pengetőket használ, és kissé ferdén ül a hangszerhez, a Jamada-iskola kerekebb, hegyes pengetőket, és egyenesen ül vele szemben.
Hogyan hallgassuk?
A pengetést a jobb kéz végzi: egyes hangokat, tört akkordos mintákat, gyors arpeggiókat és a húrokon végigsöprő futamokat. Figyelj a bal kézre is. Ha a húrt közvetlenül a húrlába bal oldalán lenyomják, emelkedik a hangmagasság, így egy hang megütése után felfelé hajolhat, vagy egy hanggal magasabban szólalhat meg az üres hangolásánál. A bal kéz tompít és díszít is, a Meidzsi-kor óta pedig a játékosok pengetnek is vele.
Az udvari zenében a kotónak szerényebb dolga van. A gagakuban rögzített tört akkordos mintákat játszik egyedül a jobb kézzel, és a fúvós dallam alatt a ritmust díszíti.
Rövid történet
A Tang-kori Kína tizenhárom húros citerája, a kucseng rokona, a Nara-korban érkezett meg az udvari zenekar hangszereként. A Muromacsi-korban Kendzsun zenész a kjúsúi Kurume Zendódzsi templomában saját kotohagyományt alapított, amelyet cukusi-gotónak neveznek. Ebből született a korai Edo-korban a ma szókjokunak nevezett zene. A vak zenésznek, Jacuhasi Kengjónak (1614–1685) tulajdonítják, hogy a hangszert új hangsorra hangolta át, és nagyban kibővítette repertoárját; a modern kotozene atyjaként emlékeznek rá. Az Ikuta- és a Jamada-iskola ebből az ágból nőtt ki.
A 20. században a vak zeneszerző Mijagi Micsio (1894–1956) nyugati gondolatokat hozott a kotozenébe, több mint 300 művet írt, és feltalálta a tizenhét húros basszuskotót. Kotóra és sakuhacsira írt Haru no umi („Tavaszi tenger”) című műve Japánban minden újévkor felhangzik.
Ezzel kezdd
Torii Namino és Otaka Minoju 1966-os hangversenye Steven Ottóval és Szakata Hiromival két lemezoldalt tölt meg: kezdd az A oldallal, és folytasd a B oldallal. Ha a kotót a bambuszfuvola mellett szeretnéd hallani, próbáld ki Mijagi Micsio Aki no sirabe című darabját, amelyet 1925-ben vettek fel Josida Szeifúval a sakuhacsin.
Kérdések
- Mi az a koto?
- A koto japán hosszú citera tizenhárom húrral, amelyek mozgatható húrlábakon feszülnek egy nagyjából 180 centiméteres paulóniafa test fölött. A jobb kéz hüvelyk-, mutató- és középső ujjára húzott pengetőkkel pengetik.
- Honnan származik a koto?
- A kínai tizenhárom húros citerából, amely a Nara-korban jutott el Japánba az udvari zene számára. A ma legtöbbek által ismert szóló- és kamarazene a korai Edo-kortól fejlődött ki.
- Hogyan hangolják a kotót?
- Minden húr mozgatható húrlábon nyugszik, és a játékos a húrlábak tologatásával hangol. Sokféle hangolás létezik, és csak a húrok közötti hangközök rögzítettek, abszolút hangmagasságuk nem.