古箏
Kínai citera
A kucseng (古箏, gǔzhēng), vagy egyszerűen cseng, kínai pengetős citera: hosszú faszekrény sok húrral, mindegyik a saját mozgatható húrlábán. A legelterjedtebb mai hangszer 21 húros, de 25 és 26 húros változatok is készülnek.
- 布魯克林中國音樂節目Kínai műsor, Brooklyn Folk Arts sorozat24:42
- 新天地餐館古箏Xīntiāndì gǔzhēng — Kucseng egy étteremben a Xintiandiban, Sanghaj1:26
Kísérőszöveg
A ku- előtag jelentése „régi”. A cseng az ázsiai citerák egész családjának őse, amelybe a japán koto, a koreai kajagum és a vietnami đàn tranh is tartozik.
A hangszer
A mai cseng nagyjából 1,6 méter hosszú, ívelt, paulóniafa fedőlappal. Minden húr egy húrláb fölött fut, amelyet kínaiul „lúdoszlopnak” (jencsu) neveznek, és a húrláb elmozdítása megváltoztatja a húr hangmagasságát. A húrok pentaton hangsorba rendeződnek, a legmagasabbak vannak a játékoshoz legközelebb. A selyemhúrokat a Csing-korban réz- és más fémhúrok váltották fel, az 1970-es évek óta pedig a legtöbb játékos nejlonnal bevont acélhúrt használ, amely hangosabb.
A legtöbb játékos az ujjaira ragasztott pengetőkkel játszik, amelyek ma műanyagból, gyantából vagy teknőcpáncélból készülnek; a régebbi pengetők bambuszból, csontból, elefántcsontból vagy jádéból voltak.
Hogyan hallgassuk?
A hagyományos játékmódban a jobb kéz a húrlábaktól jobbra penget, a bal kéz pedig a túloldalon nyomja le a húrokat. A lenyomás emeli a hangmagasságot, így a bal kéz felfelé hajlíthat egy hangot, visszaengedheti, vagy megremegtetheti. Ez adja a pentaton hangolásból hiányzó két hangot is. Ezek a csúsztatások és vibrátók adják a csengzene éneklő jellegét, a díszítés mértéke pedig az egyik fő különbség a tájegységi iskolák között. Figyelj a jobb hüvelykujj egyetlen húron pergő gyors tremolójára is, amely kitart egy dallamhangot. Az 1950-es évek óta a játékosok a bal kezet a pengetős oldalon is használják, harmóniához és ellenponthoz.
Rövid történet
A cseng eredetéről szóló beszámolók eltérnek, és némelyik nyilvánvalóan legenda, például a történet két emberről, akik kettétörtek egy 25 húros sze-t, és megosztoztak rajta. A legrégebbi eddig előkerült hangszer 13 húros volt, és talán a Hadakozó fejedelemségek korából való. A cseng a Csin-dinasztia idején fontos szerepet kapott, a Tang-korra pedig talán a legtöbbet játszott hangszer volt Kínában. A 7. és 8. században jutott el Japánba.
Az évszázadok során erősen tájjellegű stílusok alakultak ki. Az északi iskolák közé tartozik a henani és a santungi, a déliek közé a csaocsoui, a hakka és a csöcsiangi. A henani Cao Dongfu és a csöcsiangi iskolát népszerűsítő Wang Xunzhi a 20. század vezető játékosai és tanárai közé tartozott. Az 1950-es évek óta írt új darabok az északi és déli technikákat modern hangversenystílussá ötvözték.
Ezzel kezdd
Yang Yi Tien-juo Wang kaohuja és Wu Man pipája mellett játszik csengen a Brooklyn Folk Arts sorozat kínai műsorában. A hétköznapi csengzenéhez hallgasd meg a 2006-os felvételt egy kucsengről egy sanghaji Xintiandi-beli étteremben. Továbbiak a kínai hangszeres zene oldalán.
Kérdések
- Mi az a kucseng?
- A kucseng mozgatható húrlábas kínai pengetős citera, leggyakrabban 21 húrral. Játékosa a húrlábak egyik oldalán ujjpengetőkkel penget, a másik oldalon pedig lenyomással hajlítja a hangot.
- Mi a különbség a kucseng és a kucsin között?
- A kucsengnek sok húrja van, mindegyik mozgatható húrlábon, és pengetőkkel játsszák. A kucsinnak hét húrja van, húrlába nincs, és sokkal halkabb hangszer, amelyet ujjal pengetnek.
- Ugyanaz a koto, mint a kucseng?
- Nem, de rokonok. A japán koto a kínai csengből származik, amely a 7. és 8. században került Japánba.